Kovbojok - Vers - Hupikék Sörpikék

- Nem tudom. Mehet!
- Miről szól a következő versed Pisti?
- Ja,mehet? Ja, már..
- Hát nem tudom, miről szól.
- Jaa, akkor eláruljam neked?
- Hát, inkább mégse.
- Akkor szevasz!
- Na, jól van, mondjad lécci!
- Na, hogyha, hogyha már ilyen kíváncsi vagy, akkor következő vers címe: Hupikék Sörpikék.
- Had hallom!
- Ez az. Na!

Dohos korcsma udvarában cefreszagú gombafejek,
Mindegyikben áporodott sörpikécskék fetrengenek.
Sörpapa a falu bölcse, de még sincsen semmi haszna,
Gatya nélkül rohangászik, szüntelenül be van baszva.

Sörpicúrnak anyja nincsen, az erdőben találták,
Kebel híján a WC-ből szívja ki a malátát.
Sörperős, ha betintázik, egy igazi ivó barát,
Nem bántalmaz senkit, hanem vesén rúgja saját magát.

Sörpingáló palettáját nem tarkítja túl sok festék,
A színeket lemosták az illuminált, szürke esték.
Ellenben a háza falát leokádja, ha mélabús,
Bugyingóján barna foltok, eredetük nagyon gyanús.

Sörpilla is mindig iszik, így a torka ki nem szárad,
Hogyha bemar, felszínre tör belőle a ribanc állat.
Savanyodott punájában fészkelődik a sok farok,
Így élnek a gombák alatt a hupikék részeg szarok.

- Töpörödött törp ördögök!
- Ez micsoda Haumann Péter volt? Na ezaz, jöjjön a következő..
- Jöjjön a, jöjjön a dalocska!
- Ez az! Ez az!