Cecei Szabó Zenekar - Kis falud visszavár!

Van nekem egy kis tanyám, egy édes otthonom,
Ott élt egykor jó anyám, volt szép gyermekkorom.
Apám régen ott tanított futballozni még,
Bárcsak újra megfoghatnám áldott két kezét! /ha visszajönne még /

Édes volt a szerelem és édes méz a bor
Gondok nélkül, cimborák közt telt az ifjúkor.
S bár vágyak szárnyán felkapott, és messze vitt a szél,
Vándor szívem néha-néha mégis hazatér. / újra visszatér /

REFRÉN:
Jó barát, ha megérzed az akác illatát,
Ha meghallod a távolból a harangok szavát,
Szíved mélyen tudnod kell, mi összetartozunk,
Ma minden vándor útra kél, újra találkozunk!

Mennyi minden változik, az idő elszalad,
De lelkünkben a sok-sok emlék örökre megmarad.
Jó, ha tudja minden ember, honnan indult el,
Mert lehet, hogy egyszer a csillagokba ez repíti fel.

Jó barát, ha megérzed az akác illatát,
Ha meghallod a távolból a harangok szavát,
Szíved mélyen tudnod kell, mi összetartozunk,
Mindig visszavár a kis falunk!

Egy régi képről rám nevet, egy csinos barna lány,
Szerelmünkre, Istenem még emlékszik talán.
Lehet, hogyha újra látom, meg sem ismerem,
Pedig milyen csodás volt az első szerelem./ még most is keresem /

Ábrándozva áttáncoltunk sok-sok éjszakát
Összebújva hallgattuk a szép melódiát,
S megfogadtuk, bárhova is vet az életünk,
Kis falunkba néha-néha mégis eljövünk. / újra itt leszünk /

REFR: