Dés László - Az Ember Eltéved - Geréb vs. Boka

G: Erre kószáltam a másik utcában, a sarkon egy kis kőbe botlottam. Fogtam, eldobtam, utána lódultam, hát, éppen itt állt meg az ajtóban.

B: Erre tévedtél, és újra tévedtél. Megszokásból rossz irányt vettél, Erre járnod kár. Nem a tiéd itt már semmi sem, csak a kő, amit eldobtál.

G: Az ember eltéved, ledönti egy rossz húzása.
B: Az ember eltéved, de nem lehet a grundnak Júdása.

G: Ha mégis engednéd, visszatérhetnék. Ha megbocsájtasz, újra kezdhetnénk.

G: Az ember elrontja, de tudja, jóvá, hogy tenné
B: Én megbocsájtottam, de helyed itt köztünk nincs többé.

G: Magatokra a bajt te hozod, Pedig én visszavettem a lobogót.
B: A te kezedből soha nem veszem át, Mit is ér, amit ellop egy renegát?
G: Hát vegyed úgy, hogy a grund már elesett! Beszabadítom a vörösingeseket!
B: A becsületed oda lett, ez a te bajod, Hiába takarod, hiába tagadod. Ne gyere ide ezután, tűnj el, takarodj!

G: Megyek el, de te egy senki leszel!

K: Árulóvá tett egy ócska, sóvár tett, Tűnj el innen, nem kell jóvá tedd!

G: Köpök rátok, megyek el.


K: Ki árulóvá lett, vissza nem léphet. Tűnj el innen, a lábad gyorsan szedd!

G: De sietős...
K: Szedd a lábad, szedd! Szedd a lábad, szedd!
G: Sok ijedős kicsi hős...
K: Szedd a lábad, szedd!
G: Gyönyörű lesz majd vörösen ez a grund... vérvörösen....