1. ByeAlex és a Slepp - Az én országom 
2. István a király - Felkelt a napunk
3. István a király - Szállj fel szabad madár
Nyomorultak - Senkim már
| Előadó: | Nyomorultak |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Miklós Tibor |
|---|---|
|
Claude-Michel Schönberg |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Musical |
| Címkék: | feldolgozás [+] |
Miről szól a(z) 'Senkim már' dalszöveg ?
Eponine monológjában elmagyarázza, hogy magányos, és nincs hová mennie. Az éjszakákat egyedül, az utcán tölti, álmodozva arról a személyről, akit szeret. Tudja, hogy ez csak képzelődés, és hogy a szerelme nem viszonozza az érzéseit, de ő örökké szeretni fogja őt. Azt mondja, hogy ha a szerelme nincs jelen, minden más borzasztóan csúnya és szomorú. Végül elismeri, hogy az élete üres és céltalan nélküle, még ha ez csak öncsalás és ábránd is.
Megtekintve: Ma 6, összesen 57668 alkalommal
Beküldő
Dalszöveg
(Eponine):
Itt vagyok egymagam megint,
senkim sincs már, hova is mennék?
Nem vártam pénzt, uram, nem én,
csakis azért jöttem, mert ő kért.
S ha itt talál az éj
őt álmodom megint mellém.
Sokszor van így, ha jön az éj,
egymagam kóborlok az utcán.
Rá gondolok, és olyankor
azt képzelem, mellettem ő áll.
A város ágyba bújt
s a bűvös kép itt benn, felgyúlt.
Senkim már, ő sincs, csupán egy álom.
Elkísér, én érzem őt és látom.
Megérint, én érzem könnyű karját,
a lélegzete melegét,
s ha szól, de hallom a hangját.
Pára kél, s mint színezüst, úgy csillog,
az utcakő, ha esőt küld az égbolt.
Fönn a lomb közt hány csillag fénye fészkel,
s én mindenben csak őt látom, csak őt idézi minden.
Tudnom kell, hogy mindez képzelgés,
és ki magát csalja így, bolond az mind!
Rám se néz és mégis szeretem én,
örökké, míg csak élnem kell!
Csak ő kell, de lásd, az éj, ha elszállt,
ő sincs már, csak szótlan, szürke utcák.
Ha ő nincs, köröttem minden csúfság,
a szél csupálta lombok is csak panaszukat zúgják.
Ő csak ő, ha értené, ha látná,
élni így csak öncsalás csak ábránd!
Előlem az élet rejti titkát.,
a világ csupa boldogság, de énrám nem az vár!
Csak ő kell...
Csak ő kell...
Ő minden...
Ha nincs is senkim már...!
Itt vagyok egymagam megint,
senkim sincs már, hova is mennék?
Nem vártam pénzt, uram, nem én,
csakis azért jöttem, mert ő kért.
S ha itt talál az éj
őt álmodom megint mellém.
Sokszor van így, ha jön az éj,
egymagam kóborlok az utcán.
Rá gondolok, és olyankor
azt képzelem, mellettem ő áll.
A város ágyba bújt
s a bűvös kép itt benn, felgyúlt.
Senkim már, ő sincs, csupán egy álom.
Elkísér, én érzem őt és látom.
Megérint, én érzem könnyű karját,
a lélegzete melegét,
s ha szól, de hallom a hangját.
Pára kél, s mint színezüst, úgy csillog,
az utcakő, ha esőt küld az égbolt.
Fönn a lomb közt hány csillag fénye fészkel,
s én mindenben csak őt látom, csak őt idézi minden.
Tudnom kell, hogy mindez képzelgés,
és ki magát csalja így, bolond az mind!
Rám se néz és mégis szeretem én,
örökké, míg csak élnem kell!
Csak ő kell, de lásd, az éj, ha elszállt,
ő sincs már, csak szótlan, szürke utcák.
Ha ő nincs, köröttem minden csúfság,
a szél csupálta lombok is csak panaszukat zúgják.
Ő csak ő, ha értené, ha látná,
élni így csak öncsalás csak ábránd!
Előlem az élet rejti titkát.,
a világ csupa boldogság, de énrám nem az vár!
Csak ő kell...
Csak ő kell...
Ő minden...
Ha nincs is senkim már...!
Senkim már videók
Zeneszöveg hozzászólások
Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!