Ossian - A szerencse angyala

Néha elhagynak a nagy szavak,
Lebegsz a csendben, némán csak úgy vagy.
Árnyékban állsz és hiába vársz,
Megnyugvásra nem találsz.
Néha körbezár egy gondolat,
Úgy érzed, többé soha el nem hagy.
Bilincsbe ver, de mégsem fele,
Nem űzi a gondokat el.

Fáj a szíved, nagyon fáj,
De visszalépni soha nem fogsz már.
És ha nem marad más, nincs feloldozás,
Az eltékozolt évek, mindent visszakérnek.

A szerencse angyala játszik veled,
Hiába kéred ő már nem a tied.
Elvitte a szíved, s az éveidet,
Cserbenhagyott téged, az Ördög nevet.

Néha megkísért a régi láz,
És egy sötét, rögös úton jársz.
Boldognak tűnsz, de akármi űz,
Nem jön meg a régi tűz.
Néha érzed, válaszúton jársz,
De biztos választ többé nem találsz.
Akárhogy élsz és hiába kérsz,
A végső célhoz soha nem érsz.

Fáj a szíved, nagyon fáj,
De visszalépni soha nem fogsz már.
És ha nem marad más, nincs feloldozás,
Az eltékozolt évek, mindent visszakérnek.

A szerencse angyala játszik veled,
Hiába kéred ő már nem a tied.
Elvitte a szíved, s az éveidet,
Cserbenhagyott téged, az Ördög nevet.

A szerencse angyala játszik veled,
Hiába kéred ő már nem a tied.
Elvitte a szíved, s az éveidet,
Cserbenhagyott téged, az Ördög nevet.

A szerencse angyala játszik veled,
Hiába kéred ő már nem a tied.
Elvitte a szíved, s az éveidet,
Cserbenhagyott téged, az Ördög nevet.

A szerencse angyala..
Játszik veled..
Az Ördög nevet..