Máté Péter - A fény városa

Hófehér házfalak,
otthonok zöld fák alatt,
a kertben és az utcán sok virág.
Nagy terek, kis padok,
s az emberek mind boldogok
köröttem, nézd a fények városát.

Fölötte tűz a napfény, felhőtlen az ég,
bárhova nézel, nincsen fojtó szürkeség.
A mesék mindig szépek,
nincsenek ellenségek, csak barát.
Csak jó barát vár mindig itt reád!

Élj a fény városában és én élek majd veled.
Élj a fény városában, boldog lesz az életed.
Élj a fény városában, ami még álomvilág!

Ismerd meg a vágyakat,
álmodd meg az álmokat,
és közben idd a valóság borát.
Álmodozz énvelem,
osztozunk a végtelen
örömben, nézd a fények városát.

Fölötte tűz a napfény, felhőtlen az ég,
bárhova nézel, nincsen fojtó szürkeség.
A mesék mindig szépek,
nincsenek ellenségek, csak barát.
Csak jó barát vár mindig itt reád!

Élj a fény városában és én élek majd veled.
Élj a fény városában, boldog lesz az életed.
Élj a fény városában, ami még álomvilág!

Szemeink, mint égitestek
vonzódnak a fény, a fény után.
A sötétet messze űzni,
első fontos dolgunk ez csupán.

Ez a város lesz a bölcső,
melyben felnő egy új nemzedék.
Hol a percek néked adják
mindazt, ami jó és ami szép.

Gyere, gyere, kezdjünk bele,
ne akard, hogy várjunk még!

Élj a fény városában és én élek majd veled.
Élj a fény városában, boldog lesz az életed.
Élj a fény városában, ami még álomvilág!

Gyere, gyere, kezdjünk bele,
ne akard, hogy várjunk még!

Élj a fény városában és én élek majd veled.
Élj a fény városában, boldog lesz az életed.
Élj a fény városában és én élek majd veled.
Élj a fény városában, boldog lesz az életed.
Élj a fény városában ....