Bornai Tibor - Munkanélküliségi ráta

Az ember lelek végtelen, mert benne ég a tűz,
amelyről nem tehet.
Tűzben égve elveszíti a józan észtől származó
szép terveket.
Menekül, de bármit is csinál,
ez a tűz ráta-ráta-rátalál!

Az ember tudja jól, a tűz, mely benne tombol,
önmagától létező,
Nem kell hozzá öngyújtó, se száraz ág, a lángja
mégis éltető.
Ez a tűz a lelkeinkre száll,
ráta-ráta-rátalál.

Tűz mely munka nélkül is ég!
A tűz, mely munka nélkül is ég.
A szív, s az értelem nem elég.
A tűz munka nélkül is ég!

Tűz mely munka nélkül is ég!
A tűz, mely munka nélkül is ég.
A szív, dolgozik, mégsem elég,
kell a tűz, mely munka nélkül is ég!


Nem kell semmit tenni érte, lánggal ég és fény
tisztán látható,
meg se mozdulsz, fel se ébredsz, meg se döbbensz, érzed,
fel sem fogható.
Ez a tűz a lelkeinkre száll,
ráta-ráta-rátalál.

Az ember még csak gondolat, egy terv, amit két szerelmes
titkon végrehajt,
egy édes álom, mégis itt van, lelke máris, mint egy máglya,
lángra kap.
Ez a tűz a lelkeinkre vár,
ráta-ráta-rátalál.
Ez a tűz a lelkeinkre vár,
ráta-ráta-rátalál.

Tűz mely munka nélkül is ég!
A tűz, mely munka nélkül is ég.
A szív, dolgozik, mégsem elég,
kell a tűz, ami munka nélkül is ég!