Hoppál Mihály Band - Nethuszár

Nyalka huszár, honnan oly vágtatva?
S hogy' tettél szert vezeték lovadra?
Engem uccse', gyönyörű egy állat:
Adok érte jó forintot százat.
"Azt ne tőlem, a kardomtól kérdje:
Markolatig vérbe gázolt érte.
Tegye vissza, kérem, foglalóját;
Hadnagy uram, nem eladó jószág."
(Ejnye, fiú!... no de, annyi mint a...
Nem teszem én erszényemet vissza:
Kétszer annyit mondok, s ahogy illik,
Lefizetem utolsó forintig.
"Hadnagy uram, megkövetem szépen:
Egy szó mint száz: nem eladó nékem."
Hogyne volna, mennydörgős huszárja!
Ráadásul még egy száz, megjárja?
"Mi tagadás! Helye vón' a pénznek,
fel is férne ily szegény legénynek;
Hanem egy új tisztnek lova nincsen:
Jó pajtásom: neki szántam - ingyen."


Leülök melléd a netcaféban, tőled lett ez igazán hotspot,
bedumálom magam a programodba, hogy remegjen a térdeden a laptop.
Micsoda billentyűk, micsoda tapipad, és a LCD-d sem akármi,
hogy milyen lehet a kerneled, azt ki sem merném találni.

Rágerjedtem a szerelmedre. Rádugom a rootert az eternetre,
a gyorsítókártyát installálom – a (flash) videónk, már 5.3,
és mert tudom, hogy egy jó vas mit szeret: élsímítom a pixeled!
és mert tudom, hogy egy jó vas mit szeret: élsímítom a pixeled!
őrizem a szemedet, és azt akarom, hogy implementáld a protokollom!