Kozma Orsi - 7 nyár

Libbenő félhomály
Néma táj, körvonal
Csak a szemnek halvány kép
Tudom jól, közel jársz
Bár az éj eltakar
De a szív nem hagyná még

Elfelejteni, vannak bíbor álmai
Hangját szinte hallani
Még várj
Ha volt is ingovány
Most már tűz a napsugár
Végül elhozott nekem 7 nyár

Téged látlak álmomban
Ülünk a parton, a vágy lobban
Öröm zenél ma a hangomban
Nincs több félelem
Pont úgy, mint az álmomban
Repül a kő, amit eldobtam
Szökik a csend, ha a víz csobban
Nem csak képzelem

Aranyló homokban
Csillogó lábnyomunk
Színes emlékképpé vált
Iránytű most a szív
Merre hív majd az út?
Odaérek bárhol jársz

Sorsfutár a szél
Tőled úgy rohan felém
Hogy az illatod elér hozzám
Jó, hogy létezel
Most már nem veszítlek el
Szívemben nem őriztem meg mást

Téged látlak álmomban
Ülünk a parton, a vágy lobban
Öröm zenél ma a hangomban
Nincs több félelem
Pont úgy, mint az álmomban
Repül a kő, amit eldobtam
Szökik a csend, ha a víz csobban
Nem csak képzelem

Mondd, hogy te is érzed
Akarod-e még?
Minden csodaszép
Szemedben a lényeg
Az a fény csak értem ég

Téged látlak álmomban
Ülünk a parton, a vágy lobban
Öröm zenél ma a hangomban
Nincs több félelem
Pont úgy, mint az álmomban
Repül a kő, amit eldobtam
Szökik a csend, ha a víz csobban
Nem csak képzelem