ZságbaMacska - Belebolondulnék

Belebolondulnék a jóba
és szanaszét hagynék mindent.
Éjjel mennék bármilyen útra,
de célállomás nincsen.
Egy koszos sarokban megtalálom
egy rég elvesztett kincsem.
A mosolyod újra megkívánom,
kifogás még mindig nincsen.
Gyerünk, tovább-tovább, nem tudom hová…
Újra sötét minden.
Lábnyom az égen a hold tövében,
Így jó, hogyha semmim sincsen.
Mert tét nélkül lehet Kipróbálni,
hogy mélyen milyen az élet.
Ott, hol az otthon édes ízét
az álmomba kevertétek.
Felemel és elhajít a szív,
majd talpra állít és megtanít,
hogy semmi nincsen,
ha minden kincsem elveszik.
Ház jobb ez így!
Eleven a kép a szememben.
Csíkok a betonon előttem.
Én kézen állnék, hogy ez csak játék.
Figyelj már!
Játszd velem!

Legyen csend, vagy üvölts még!
Én hallani akarom a dübörgést!
Azt a gépet, a vörös mérget
Ha hozzád érek a dübörgést!
Nem látlak, megvakultam?
A világ rabolt el, amíg aludtam,
s hiába faragok kardot a fából,
a Sárkány itt van, csak te vagy távol…
Felemel és elhajít a szív,
majd talpra állít és megtanít,
hogy semmi nincsen,
ha minden kincsem elveszik.
Ház jobb ez így!
Eleven a kép a szememben.
Csíkok a betonon előttem.
Én kézen állnék, hogy ez csak játék.
Figyelj már!
Játszd velem!

Megint gödör, gyötör,
te meg mélyen a fenéken
fekszel és én meg nem értem,
hogy mi a kín?
Mi az, ami bánt?
Ellened van az egész világ talán?
Na, gyere már!
Hagyd a fenébe!
A fájdalom, ha eddig emésztett,
most légy vidám
egy kicsit keményebb!
Mert a szeretet a szereped
ezt jobb, ha megérted!

Felemel és elhajít a szív,
majd talpra állít és megtanít,
hogy semmi nincsen,
ha minden kincsem elveszik.
Ház jobb ez így!
Eleven a kép a szememben.
Csíkok a betonon előttem.
Én kézen állnék, hogy ez csak játék.
Figyelj már!
Játszd velem!
Felemel és elhajít a szív,
majd talpra állít és megtanít,
hogy semmi nincsen,
ha minden kincsem elveszik.
Ház jobb ez így!
Eleven a kép a szememben.
Csíkok a betonon előttem.
Én kézen állnék, hogy ez csak játék.
Figyelj már!
Játszd velem!