Miss Saigon (musical) - Szóló szaxofon 2.

Itt, ahol csak veszthet a szív
Hol minden út a semmibe hív
A végső órán így leltem rád.

Mindabból, mi most hullik szét
S mi tegnapig egy világ volt még
Tűnő árnyék, őrizlek én.

Nem kell már félned csak ölelj át
Elnyomja szívünk az ágyúk zaját
Egy messzi álomvilág
Egy dalt küld hozzánk.

És szól egyetlen árva szaxofon
Egy szédült hang úgy simogat
Oly lágy, oly végtelen.
Kettőnkhöz szól, kettőnkért sír egy szaxofon
Hát úgy ölelj, mint semmi mást
S ne bánd, ha közben széthull a világ.

Létezik egy másik világ,
Hol fontos vagy, hol senki sem bánt
Elviszlek én

Ó bár vinnél.

Azt hinnéd káprázat csak mit látsz
Árnyékban éltél, ott fényben jársz
Nem bolygat többé a csend
Hisz lelkünkben zeng.

És szól egyetlen árva szaxofon
Egy szédült hang úgy simogat
Oly lágy, oly végtelen.
Kettőnkhöz szól, kettőnkért sír egy szaxofon
Hát úgy ölelj, mint semmi mást
S ne bánd, ha közben széthull a világ.

Szép, mintha csak álmodnék
Nézd ébren is látod még.
Örökké, kettőnkért, holtunkig kísér

Míg szól…

Hát úgy ölelj, mint semmi más,
S ne bánd, ha közben széthull a világ.