Nemzeti Hang - Üzenet Erdélyből

Üzent az Olt, Maros, Szamos
Minden hullámuk vértől zavaros
Halljátok ott túl a Tiszán
Mit zeng a szél a Hargitán

Mit visszhangoznak a csíki hegyek
Erdély hegyein sűrű fellegek
Ez itt magyar föld és az is marad
Tiporják bár most idegen hadak

Csaba mondája új erőre kel
Segít a víz, a tűz, a csillagok
És nem leszünk mások, csak magyarok

Ha szól a kürt, egy szálig felkelünk
Halott vitézek lelke jár velünk
Előttünk száll az ős turulmadár
Nem is lesz gát és nem lesz akadály

Ember lakol, ha ellenünk szegül
A székely állja rendületlenül
Üzenik a gyergyói havasok
Megvannak még a régi fokosok
Elő velük, gyertek, segítsetek
Hollók, keselyűk, tépik a szívünket
Rabló hordák szívják vérünket
Ha nem harcoltok vélünk, elveszünk

A honszerző hősöknek hantja vár
Ha odavész az ős magyar határ
S ha rablónak kedvez a világ
Mutassunk újabb nagy csodát

Megmozdulnak mind a csíki hegyek
S székelyföld nem terem kenyeret
Elhervad minden illatos virág
Mérget terem mind a gyümölcsfavirág

Vizek háta nem ringat csónakot
Székely anya nem szül több magzatot
Vadon puszta lesz az egész vidék
S ha végezetül még ez sem lesz elég

A föld megindul, mennybolt megszakad
De Erdély földje csak magyar marad