BuSKAnjo - Még egy szív

Állj meg, isten, hiszen a föld forog, nincs vasárnap, ez mégis ünnep.
Hálát mondok – egy a szívem, de száz a kincsem.
Mennyi emlék… egy tompa pumpaszó összefújta egy kupacba.
Ó, messze hangzó ütemében el se férnek.
 
Még egy szív, tán elég is lenne,
a múlt, az elbújhatna benne.
Minden szépnek lenne rekesze, jöhet új nap, sose telne be,
gond, baj, ami akad, nincs helye, kicsorogna a fele.
 
Indulj, hiszen a föld sem áll,
pihenődből kelni kell ma már,
fuss, ne sétálj, lehagy úgyis majd az élet.
Zúgón melletted elszalad,
de por, ha tikkaszt, kell egy tiszta kút, ez a tegnap,
hova inni jár a lélek.
 
Még egy szív, tán elég is lenne,
a múlt, az elbújhatna benne.
Minden szépnek lenne rekesze, jöhet új nap, sose telne be,
gond, baj, ami akad, nincs helye. Kicsorogna a fele.
Még egy szív, tán elég is lenne,
a múlt, az elbújhatna benne.
Minden szépnek lenne rekesze, jöhet új nap, sose telne be,
gond, baj, ami akad, nincs helye. Kicsorogna a fele.
Minden percnek lenne rekesze, jöhet új nap, sose lesz tele,
mindnek jut egy üres, látod-e? Töltögesd csak, bőven fér bele!