Hold Utca - Jegenyefák

Azt akarod, amit másoktól láttál,
Hogy akarnak,
Ők is másoktól vették,
Ijedten lesték ki, mikor még
Föld volt a körmeik alatt.

Ha velem laknál,
Tudnád, hogy nem vagyok otthon,
Ha látnál, látnád, ahogy kibontom magam minden héten.

Kint a réten repülő csészealjak zúgnak
Csak azért, hogy halljad
A zúgást, talán
A világ is ilyen,
Az biztos, hogy nem kevesebb,
Az biztos, hogy nem,
Az biztos, hogy nem.

Úgy áldozol, hogy már nem hiszel,
De a szíved azért elviszed
A víznek a túloldalára,
Fog, mint a frissen festett pad,
Csöpög belőle a tinta,
Azzal karcolják a jegenyefák
Fel az égre, hogy ma este zárt kapukat
Dönget mindenki, aki igazi csöndet akar.

Azzal karcolják a jegenyefák
Fel az égre hogy ma este zárt kapukat
Dönget mindenki, aki igazi csöndet akar.
Azzal karcolják a jegenyefák
Fel az égre, hogy ma este zárt kapukat
Dönget mindenki, aki igazi csöndet akar.

Úgy áldozol, hogy már nem hiszel,
De a szíved azért elviszed

Nem számít miért, csak az,
Hogy az óriás hazaviszi a szívét
Nem számít miért, csak az,
Hogy az óriás hazaviszi a szívét

Nem számít miért, csak az,
Hogy az óriás hazaviszi a szívét
Nem számít miért, csak az,
Hogy az óriás hazaviszi a szívét

Nem számít miért, csak az,
Hogy az óriás hazaviszi a szívét
Nem számít miért, csak az,
Hogy az óriás hazaviszi a szívét