ZUP - Harmincvalahányban

Szeressük már egymást amíg
mindenki háborúzik,
ha béke van, akkor meg
nem értem miért tartunk itt.

A saját lábunkon állva
nem juthattunk idáig.
Két szoba és a gang,
hát kívánhatnék még bármit is.

Csak néha-néha egy
blantot had' tekerjek meg
négyórahúsz van,
tán' a szomszédok is megkedveltek.

Mosolygok, intek én is
szekértolásból élek,
meghalni sem könnyebb,
de pofázni már nem éri meg

Pedig érzem én is szomszéd
több nap lesz itt, mint kolbász
Te már költöznél, de én
megvárnám a villanyoltást.

Utolsó kapcsold majd le,
vagy lopd el azt is hé-héj!
Az életben egy vigasztal,
hogy nem tart örökké!

De a Haza minden előtt
Házelnök Úr is boldog?
A csajom beteljesíti
a női princípiumot.

Kaffkai élmény lesz
minden percem vele az ágyban
idézhetnék még filmekből,
mer' ezt most tényleg bóknak szántam.

Veled nem is tudom...
szeretsz még egyáltalán?
Még mindig én vagyok!
"Tényleg? Akkor sportolhatnál!"

Nem elég, ha minden nap
a háztömböt járom körbe?
Friss vér az agyba,
egyből én leszek a haza bölcse.

Ültess fát, építs házat
Csinálj jó sok gyereket!
Öleld a nődet, amíg
még melletted ébred.

A kocsmabölcsességet
már az oviban sejtettem,
keményen dolgozó kisember
volt a jelem.

Jönnek a legszebb évek
-mondják, de feszt rettegek
aszálytól, éhezéstől,
hogy a volt csajom ki mellett ébred.

Mer’ én épp egy mély gödörben,
velem harmincegynéhány bajtárs.
Már ők is kérdeznének,
mert rettegik a villanyoltást.

Őrmester Úr! Mondja kérem,
minek ide lővészárok?
"Folytassák honvédek!
Ízlésekről nem vitázom!"

Értjük mi, hogy gőzgép,
de tényleg mi hajcsa'?
Mert minket ilyen díszfasz,
nem hajt ki a vágóhídra.

Mi már tudjuk, kire lőjünk
egógyilkos rakétát,
szép nekrológunk lesz,
olvastam a piszkozat piszkozatát.

Fellengzős szöveg helyett,
inkább sok jelmagyarázat,
főleg kérdések például:

Mi lesz itt harmincvalahányban?
Gond egy szál se bizonyára
Felkel a nap és nyit a tőzsde
Előre, mindig csak előre!