hiperkarma - csendes árnyék

az éjszakáról itt nem beszélnek
itt csak az van amit nappal látsz
a tépett árbóc a satnya fények
az éjszakáról itt nem beszélnek

a napvilágnál a látomások
minden eddiginél beszédesebbek
hogy mást ne mondjak ti jobban álltok
egy csendes árnyék jutott ki nektek

ennyi elfogadom ez legyen minden bajom
lassanként fellélegezhetek
ennyi elfogadom majd holnap elnapolom
magamban búcsút intek neked

tavacska mellett kosárba piknik
zavartan pislogó díszes társaság
látszik rajtuk hogy korán van még nekik
és túl sok a fűben az apró furcsaság

te víz alatt jársz de nem egészen
olyan mélyen mint jártál régen
ami nem számított azt mindet hagytad
ami közel jött mindet megragadtad

hogy vidd az életemet hogyha kérhetem ezt
szerencsét hozhat még neked
vidd az életemet hogyha érdekeled
mindenkit megkínáltat veled

darabka sajtot kapott a macska
elásta mindet a kert végébe
ott az ő kis világa ott az ő birodalma
ott a kígyók is békák is rettegnek tőle

az életemben fikarcnyi fészket
éppen hogy annyit hordtam csak össze
rakosgattam és egyszer csak kész lett
ki vágyna nálam ennél többre?

hát fogd vidd az életemet hogyha kérhetem ezt
szerencsét hozhat még neked
vidd az életemet hogyha érdekeled
mindenkit megkínáltat veled

ennyi elfogadom ez legyen minden bajom
lassanként fellélegezhetek
ennyi elfogadom majd holnap elnapolom
magamban búcsút intek neked

lassanként fellélegezhetek
magamban búcsút intek neked
lassanként fellélegezhetek
magamban búcsút intek neked