Tilinger Attila - Egyszer majd rájössz (duett Delhusa Gjonnal)

Átjár a szél, hogyha útra kél, gondolj rám,
El ne felejtsd, mit ígértél.
A hűség olyan, akár a Hold a vonaton,
Mely elkísér, ahová utazom.

Egyszer majd rájössz, mi mennyit ér,
Mit tettél meg, s kiért,
Köveken át vezet az út valakiért,
Sírhatsz, de mondd ki hallgat már,
Hullnak az égből a könnyek rád,
Szívdobbanás, akár egy őszi elmúlás.

Tudod a távollét olyan, mint a tűz,
Vagy sikítva ég, lobban a láng,
Vagy halkan elég.
A story itt véget ér...
Kérem a számlát,
S elindulok hazafelé,
Volt egy könnyű regény.

Egyszer majd rájössz, mi mennyit ér,
Mit tettél meg, s kiért,
Köveken át vezet az út valakiért,
Sírhatsz, de mondd ki hallgat már,
Hullnak az égből a könnyek rád,
Szívdobbanás, akár egy őszi elmúlás.

Egyszer rájössz, mennyit érsz,
Mit tennél meg, s kiért,
Rozoga volt az a híd hozzád,
Sírhatsz, de mondd ki hallgat már,
Hullnak az égből a könnyek rád,
Szívdobbanás, akár egy őszi elmúlás.

Egyszer majd rájössz, mi mennyit ért,
Mit tettél meg, s kiért,
Köveken át vezet az út valakiért.
Sírhatsz, de mondd ki hallgat már,
Hullnak az égből a könnyek rád,
Szívdobbanás, akár egy őszi elmúlás...