Hobo Blues Band - Énekes a mikrofonnál

Teljes fényben állok
Minden szem láthat
A mikrofonnál, mint egy szentkép elött
Nekilátok a szokásos dolgoknak
Nem-nem, ó úgy, mint a lőrés mögött
Nem tetszem a mikrofon lelkének
És mindenki unja már a hangomat
De hogyha nem szívemből zenélek
Felhangosítja a hazugságomat
A rivaldafény a bordáimba hasít
A hőségben a lámpa megvakít
Arcomról patakzik a víz,
- Szakad

A bestiának éles a hallása
A hamis hangot rögtön felismeri
Köp arra, ha nem vagyok formában
Nekem mindig tisztán kell énekelnem
Ó ma különösen berekedtem
De mégsem változtatok hangnemet
Mert ha a lelkemet eltakarom
A görbéből sosem lesz egyenes
A rivaldafény a bordáimba hasít
A hőségben a lámpa megvakít
Arcomról patakzik a víz,
- Szakad

Hajlékony kígyó a mikrofonom
Mint egy kobra köröz a fejével
Rögtön megmar, amikor megfogom
Míg meg nem halok, énekelnem kell
Fullánkod láttam, kígyó vagy, tudom
De mintha megbűvölt volna egészen
Nem énekelek, én is bűvölöm a kígyót:
"Ne mozdulj, mozdulni se merészelj!"
A rivaldafény a bordáimba hasít
A hőségben a lámpa megvakít
Arcomról patakzik a víz,
- Szakad

Olyan falánk, mint egy madárfióka
A hangokat a szájból kirángatja
Félek, hogy golyót küld a homlokomba
Kezemet a gitárral behálózza
Dallamaim csak egyszerű skálák
De ha eltérek az őszinte hangtól
Fájón arcomba vágja korbácsát
És kőszoborként áll a mikrofon
A rivaldafény a bordáimba hasít
A hőségben a lámpa megvakít
Arcomról patakzik a víz,
- Szakad