Szalóki Ági - Négyeshatos

Akármilyen büdös-sáros,
mégiscsak jó hely a város!
Nem kell ide-oda futni,
bárhová el lehet jutni
kész kaland az életed, ha
nálad van a bérleted!
Akinek bejön a retró,
tessék, annak ott a metró!
Aki inkább tili-toli,
arra vár a teli troli.
Sőt, aki nem győzi szusszal,
utazhat felőlem busszal
ámde aki vakmerő és
vidámságra hajlamos,
annak jobban megfelel a
négyes-hatos villamos!
Ez aztán a fura látvány:
állunk egymás hegyén-hátán!
Tolakodni nem ér! Vili?
tele van velünk a vili.
Egy pár okos, buta sok:
ilyenek az utasok.
Vannak köztük egész dinkák!
(jobb is odébb menni inkább)
szenvedélyes könyökölők, a
szemükkel öldökölők
puccosak és spiccesek
(mondjuk azok viccesek!)
ellenőrök (álruhások!)
komplett mobil-mániások
trógerek, meg brókerek
(ránézésre jó fejek)
vonatjegyre kalapozók,
nehéz szívvel adakozók
ülőhelyért reklamálók,
pont az ajtó elé állók...
Ez a világ során borong,
az a föci dogán szorong
isisek meg gimisek:
mindenféle dilisek.
Egy baj van csak. Az az ábra:
sokkal jobb ülve, mint állva!
Téblábolunk ide-oda,
hú, de leülnék, de hova?
Folyton ezen fő a fejünk...
Ezt a mázlit: ott a helyünk!

Le is ülünk szépen, csendbe',
anya háttal, én meg szembe
szaladnak a fasorok,
én meg persze sasolok
s ha tudnátok, miket látok,
tátva maradna a szátok!
Látok ezer tarka képet,
ótépét meg príma péket
látok bio-boltot százat,
meg egy nagyon öreg házat
mekit is meg börger-kinget,
pultost, ahogy kitekintget
fenn egy óriás, nagy plakátot,
lenn egy alvó nagykabátot
STOP-táblához kötött tacskót,
lábra kapott nejlonzacskót
látok szépet is meg rondát,
lehagyjuk simán a hondát...
Hogyha kérdi bárki, nos:
nincs jobb, mint a villamos!