Deák Bill Gyula - Kérlek anyám, ne ölj meg engem

Hol volt egyszer, hol nem volt –
volt egyszer egy fiú és egy lány.
Együtt voltak két éven át –
sok szerelmes, forró éjszakán.
Egy napon úgy érezte a lány –
szíve alatt hordja magzatát.
Fáradt volt, de nem tudott aludni –
átkozta magát – s az éjszakát.
Felkel reggel, bement a gyárba –
Így ment ez még sok-sok napon át.
Nem szólt semmit, ha mondták – Milyen sápadt!
csak kiengedte néha ruháját.
Sokat sírt, de mindig arra gondolt –
milyen volt az ő gyerekkora.
És nem mondta a fiúnak sem este –
miért kell másnap elutaznia.
Hajnal volt, a pára még a földön –
erdő mélyén sikoltott a lány.
A fák, a bokrok nézték csodálkozva –
felriadt egy alvó kismadár.
– Nem élhetsz – nem élhetsz kicsiny gyermek –
Nem kívánom neked sorsomat.

Kérlek anyám, ne ölj meg engem –
kérlek anyám, hagyj élni engem –

Kérlek anyám, ne ölj meg engem –
Kérlek anyám, hagyj élni engem
Hadd láthassak színeket és fényt –
Hadd érezzek igazi szenvedélyt –
Hadd nyíljon a szívemben virág –
Hadd tudhassam meg: Ki volt apám!

Ne szüljön a világ olyan anyát –
Ki elveszejti saját magzatát –
Ne szüljön a világ olyan anyát,
Ki elveszejti saját magzatát –

Kérlek anyám, ne ölj meg engem –
Kérlek anyám, hagyj élni engem –
Kérlek anyám, ne ölj meg engem –
Kérlek anyám, hagyj élni engem –
Hadd láthassak színeket és fényt –
Hadd érezzek igazi szenvedélyt –
Hadd nyíljon a szívemben virág –
Hadd tudhassam meg: Ki volt apám!