Szentendrei Klára - Rózsabimbó, szegfű meg tulipán

Rózsabimbó, szegfű meg tulipán,
nékem mégis legszebb az én kis katonám.
Erről-arról kacsint rám száz legény,
csapodár az úgy is, azt már rég tudom én.
Nem cserélném el a párom eggyel sem,
nem csalnám meg azt a legényt egyszer se.

Azért mert rózsabimbó, szegfű meg tulipán,
nékem mégis legszebb az én kis katonám.
Erről-arról kacsint rám száz legény,
csapodár az úgy is, azt már rég tudom én.
Nem cserélném el a párom eggyel sem,
nem csalnám meg azt a legényt egyszer se.

Azért mert rózsabimbó, szegfű meg tulipán,
nékem mégis legszebb az én kis katonám.
Erről-arról kacsint rám száz legény,
csapodár az úgy is, azt már rég tudom én.

Mert a rózsám csizmája kopogós,
mikor éljön hozzám, hadd tudja minden lány.
A zsebébe a bankó ropogós,
csak minékünk húzza a nótát a cigány.
Nem is egyszer, nem is kétszer, százszor is,
nem csak máma, nem csak holnap, máskor is.

Azért is, mert a rózsám csizmája kopogós,
mikor éljön hozzám, hadd tudja minden lány.
A zsebébe a bankó ropogós,
csak minékünk húzza a nótát a cigány.
Nem is egyszer, nem is kétszer, százszor is,
nem csak máma, nem csak holnap, máskor is.

Azért is, mert a rózsám csizmája kopogós,
mikor éljön hozzám, hadd tudja minden lány.
A zsebébe a bankó ropogós,
csak minékünk húzza a nótát a cigány.