Néhai Bárány - Mozgás

Amikor először azt éreztem, hogy
Én vagyok az a valaki,
Aki az addigi önmagam helyett
Tudatosabban vág neki -
Ráébredtem, hogy egyedül vagyok,
És hogy a világ nélkülem is elforog -
Bevallom furcsa érzés volt.
Elsőre furcsa dolog...

Pörög-forog,
és én is mozdulok.
Mozog, mozog,
és én is pördülök-fordulok.
Pörög-forog,
és én is mozdulok.
Mozog, mozog,
és én is pördülök...

Aztán megéreztem,
- Hogyha nem is éppen így, de -
Anyagba zárt vagyok.
A Lelkem visz valahova az anyagiból el -
Talán így lesznek ezek a mondatok.
De a testem, akárhogy is, itt marad -
A bolygó rabja, apró darabja vagyok,
Ahogy valamely univerzumé
Ez a bolygó is, és a csillagok.

Pörög-forog,
és én is mozdulok.
Mozog, mozog,
és én is pördülök-fordulok.
Pörög-forog,
és én is mozdulok.
Mozog, mozog,
és én is pördülök...

Ébredni kell,
Ébredj már fel!
Ébredni kell,
Ébredj ember!
Ébredni kell,
Ébredj már fel!

Ébredj!
Ébredj!
Ébredj!
Ébredj!
Ébredj fel!
Ébredj fel!

Pörög-forog,
és én is mozdulok.
Mozog, mozog,
és én is pördülök-fordulok.
Pörög-forog,
és én is mozdulok.
Mozog, mozog,
és én is pördülök...

Most, hogy ezt megéreztem,
bevallom - elsőre furcsa dolog
De viszem tovább a mozgást,
ahogy a bolygó és az univerzumok...