Ganxsta Zolee és a Kartel - Feketében

Ma kib*szott korán felkeltem és eljöttem hozzátok talpig feketében csak azért, hogy emlékezzünk azokra a srácokra, akik már nincsenek velünk. Az ő anyukájuknak megy a tisztelet a Karteltől, úgyhogy vegyétek le a kib*szott sapkátokat és álljatok meg egy percre!

Ma k*rva korán keltem és most feketében vagyok,
Elmondom azt is, hogy miért, hát ne gondolj túl nagyot:
Temetünk egy cimborát és b*szottul fáj a szívem,
Mer’ elhagyott egy haverom és elveszett a hitem.
Ha ezt az életet választod, benne van a végzet,
Hogy előbb-utóbb kib*szottul hullazsákban végzed.
Az utca magával ragad, de nincsen mit tenni,
Ezt a tempót kib*szottul nehéz felvenni.
Ez drogot árult a sarkon és ez hozta fel,
De meg is ette a motyót és ez vitte el.
A másik meg az erőszakból tengette az életét
De egyszer egy sikátorban megtalálta az emberét.
Felszállt úgy a motorra, hogy fullra be volt b*szva,
Úgy kaparták össze, b*zmeg, elszállt a f*szba.
Ez felrántott egy utcát és úgy érezte, hogy senkitől se fél,
Na ő már nem él.

Ref.:

Ezért jött el Döglégy a fekete ruhában,
Hogy emlékezzen arra, aki nem maradt állva.

Ennek mindene odalett, mert a játék lett a mindene,
És kölcsön kellett kérjen, mert hát elfogyott a pénze.
De nem javult a helyzet, így a kölke maradt árván,
A halakkal alszik a tóban, betonnal a lábán.
Ez letette a szerszámot és felvette a puskát,
Felhúzta a símaszkot, hogy behúzza a suskát,
Bekerült egy bandába és nem kerülte el a bajt,
Kiluggatták, olyan, mint egy Ementáli sajt.
Ez a másik azt hitte, hogy itt a dzsungelben keresne,
Egy sittes g*ci nyakon szúrta, ő is ment a levesbe.
Emlékszem, a srácokkal a parkolóban lógtam,
A felét elvitte a hernyó kínok közt a nyolcban.
Felírtuk a nevünket a falra a vécében,
Most mindegyik után ott van, hogy „Nyugodj békében!”.
Kivéve engem, mert megóvott az Isten,
Az ő anyukájuknak most már senkije nincsen.

Ref.

Amikor még kisköcsög vagy, nem tudod, hogy mi lesz majd belőled,
Merre sodor majd az élet?
Ha alulról jössz és még b*zmeg a képed is suvickos,
Hidd el nekem, az utad b*zmeg rövid lesz és piszkos.
Mindenkire ugyanaz vár, mikor az útnak vége,
Annyira nem lehetsz f*sz, hogy ezt ne vedd észre.
A legtöbb ember életének értelme sincsen,
És az is néha talány, hogy miért van az Isten?
Ha az utcán nősz fel, lehet az utcán is végzed,
Elveszik az életed és elveszik a pénzed,
Elvisznek a drogok vagy nyakon szúrnak a sarkon,
Elvégeztem a melót és tartom a markom.
Ezért kib*szott korán keltem és feketét húztam,
Hogy emlékezzek azokra, akikkel együtt zúztam,
De nincsenek velünk, így álljatok meg egy cseppet,
Vegyétek le a sapkát és adjuk meg a csendet!
Azért mondtam el ezt most, mert mocsok ez a város,
Van, aki tisztának tűnik, de mindenki sáros.
Mikor vége az útnak és leadod a rendszámot,
Nem számít a színed és hogy mekkora a szerszámod.
A másik oldalon mi vár – a jóság vagy a pudva?
Ez is egy olyan dolog, hogy csak az Isten tudja.
Ezért jött el Döglégy a fekete ruhában,
Hogy emlékezzen arra, aki nem maradt állva.

Ref.