Novák Péter - Apa véd

Nem szabály, hogy elönt mindent a dagály,
Hogy előttem nincs akadály, mit nem sodorhatna el.
Hát nem muszáj, hogy bármit összekuszálj,
Hisz a lélek, mint egy uszály majd partot ér, hogyha kell.

Nem tehet meg a végzet mindent veled,
Mikor érzed, ott van helyed, ahol épp a térkép talál.
Hát nem kevés a nap, mint nap ébredés.
Hogy nincs más elrendelés, csak a remény törvényen áll.

De ha a képzelettől, a félelemtől, a kárhozattól, az áldozattól,
A szenvedélytől, a szenvedéstől mégis elkel a Világ:
Apa véd. Apa véd. Mikor mozdulatlan áll a Mindenség:
Apa véd. Apa véd. Mikor kimondatlan vágy a teljesség: Apa véd.

Nem titok, h az írást őrző sorok,
Betű árnyékában ragyog, mit a szívbe kódolt az Ég.
Hát nem szabad, ha a mondat félbeszakad,
Ne legyen hozzá egy szavad, mi a rejtjelekhez elég.

De ha a képzelettől, a félelemtől, a kárhozattól, az áldozattól,
A szenvedélytől, a szenvedéstől mégis elkel a Világ:
Apa véd. Apa véd. Mikor mozdulatlan áll a mindenség:
Apa véd. Apa véd. Mikor kimondatlan vágy a teljesség: Apa véd.
Apa véd.

Még a vitorlák állnak, s mind arra várnak, hol támad a szél,
Még ki földet kiáltott és embert kiáltott,
Csak az tudja, mit rejthet,
Mit sejthet, mit veszthet még.

A képzelettől, a kárhozattól, a szenvedélytől megvadultul a Világ.
De apa véd. Apa véd. Mikor mozdulatlan áll a Mindenség:
Apa véd. Apa véd. Mikor a láthatár egy feslett vászon,
S a pillanat egy festett álom, s én mindenáron megbolondulnék:
Apa véd. Apa véd. Apa véd…