Bordó Sárkány - Legenda

Ez itt a Hort, az ott a Bágy;
Körös körül a Hortobágy.
Kilenc leány a víz alatt;
Vállán tartja a kő hidat.
Hidra ballag, ottan dalol,
A vén dudás, Tulok Balogh.
Ágról szakadt Márton apó,
Csárdaajtó nyitogató.
Hóna alatt a dudája,
Boszorkányos tudománya.
Ha ő azzal nagy útra kél,
Nem bírná el ökörszekér.
Ha ő azzal nagy útra kél,
Nem bírná el ökör szekér.

Lesi hát a puszta fele,
Kerek erdő forgó szelet.
Amit annak küld elébe,
Belép a közepébe.
Ócska szűrje fellengeti,
Három földre leveteti.
A tömlője színig dallal,
Ördög adta varázslattal.
A tömlője színig dallal,
Ördög adta varázslattal.

Híres csárda, ütött, kopott;
Hét szál legény iszogat ott.
Fogja száját a pohárra,
Teszi lábát a nótára.
Ölelkezik, ugrik táncba,
Járja körbe, karikába.
Nincs is vége reggelig se,
Még harmad nap estelig se.

Se zsandárnak, se rangosnak,
Illik a tánc a rongyosnak.
Bojtár legény, betyár fajta,
Minden foltja lebeg rajta.
Hadd pörögjön a sarkantyú,
Lássuk ki a kemény fattyú.
A kecske bőrt tele fújta,
Gerendára akasztotta.
A kecske bőrt tele fújta,
Gerendára akasztotta.

Héj..Reng az ajtó, zeng az ablak.
Dübögtetnek, kopogtatnak.
Harmad napra jön a gazda.
Gulya* széjjel, károm a gazba.
Fordítsátok ki a szobát.
Lökjétek ki azt a dudát.
Káromkodik, de hiába.
Hisz duda szóra jár a lába.

Ahogy felkerült a szegre,
Csak magától fújta egyre.
Folyt belőle, dőlt a nóta,
Nincsen annak vége, hossza.
Járja a tánc, járja egyre,
Tulok Balogh fújja benne.
Kecske bőrből bőg a nóta,
Este óta, hajnal óta.
Aki egyszer erre téved,
Holtából is újra éled.
Eszeveszett táncát járja,
Tulok Balogh dudájára.
Eszeveszett táncát járja,
Tulok Balogh dudájára.