Puskás Peti - Kétfél

Felém fordultál és én éreztem,
hogy miénk most ez a nap.
Kamaszként pont így álmodtalak.

Éjjel zaj volt a tér,
de a szobámban megdermed a hang.
Hajnal még így téged nem láttalak.

Kár, hogy ez már csak emlék.

Miért ez az érzés? Miért ez a szó?
Miért kell, hogy bántson, ha közben néha jó?
Túl sok a kérdés, mégsem válaszolsz.
Lehet ez a kétfél egymáshoz való.
Ez a kétfél egymáshoz való.
Ez a kétfél egymáshoz való.

Közös volt az ágy,
de az ölelés már
csak tegnapról maradt.
A falon a képek mást ígértek,
most csak vádolnak.
Volt az a reggel, mikor még boldogan fordultál felém.
Az egész életem bátran tettem eléd.

Kár, hogy ez már csak tévedés.

Miért ez az érzés? Miért ez a szó?
Miért kell, hogy bántson, ha közben néha jó?
Túl sok a kérdés, mégsem válaszolsz.
Lehet ez a kétfél egymáshoz való.
Ez a kétfél egymáshoz való.
Ez a kétfél egymáshoz való.

Miért ez az érzés? Miért ez a szó?
Miért kell, hogy bántson, ha közben néha jó?
Túl sok a kérdés, mégsem válaszolsz.
Lehet ez a kétfél egymáshoz való.
Ez a kétfél egymáshoz való.
Ez a kétfél egymáshoz való.