Kovács Kati - Egy nagy szerelem (Un grande amore e niente piú)

Lá-lá-lá ...

Távol, távol a fénytől,
mint a tenger a csillagos égtől,
élek, élek nagy csendben,
mint a fűszál egy eldugott kertben.

Derűs nyugalom, ez lett a párnám,
tudom, senki se, senki se vár rám.
Régi vágyak már messze járnak,
híres, nagy szerelmünk hol van már ...

Szalmaláng,
csak ennyi volt és semmi más,
szalmaláng,
mely ellobbant és nincs parázs.
Nem maradt más,
csak egy halk fura szívdobogás,
az is múlik, mint a varázs.
Megy tovább az élet
és feledlek téged.

Nyílnak, nyílnak a rózsák,
de az illatot máshova szórják.
Nézem, nézem a fákat,
amint százan egymaguk állnak.

Ilyen egyedül, így vagyok én is,
de a nyugalom megéri mégis.
Olykor némán még meg-megkérdem,
mért nem búcsúztál el tőlem szépen.

Szalmaláng,
csak ennyi volt és semmi más,
szalmaláng,
mely ellobbant és nincs parázs.
Nem maradt más,
csak egy halk fura szívdobogás,
az is múlik, mint a varázs.
Megy tovább az élet
és feledlek téged.

Szalmaláng,
csak ennyi volt és semmi más,
szalmaláng,
mely ellobbant és nincs parázs.

Szalmaláng,
csak ennyi volt és semmi más,
szalmaláng,
mely ellobbant és nincs tovább.

Lá-lá-lá ...