Anna & the Barbies - Húr

Ittam a borból és szívtam a porból
És vártam, hogy ettől majd homlokon csókol
A múzsa, az ördög, az angyal, az Isten
De szédülten összehánytam az ingem

És úgy mentem templomba Szilveszter éjjel
Szódásszifonomban cseppfolyós fénnyel
És pár száz forintot a fiúnak adtam
Elmondtam neki, hogy mire jutottam:

Mentem amerre hívtak szeles utak
Bolond lyukból húztam bolond csíkokat

Aztán pont lettem egy oszthatatlan darab
Aztán játszottam gömbvillámosat
És egyszer csak összegörbült az Ég
De 3 dimenzó semmit sem ér

Láttam olyan energiamezőket
Olyan végtelen rezgést éreztem Tőled

De hol vagy, most például hol vagy?
Hova menjek egy ilyen tudással holnap?
Hogy legyen összerakva a kép?
Hogy legyen minden egyszerű és szép?

Hogy lennék boldog én lelki szegényen
Ha túl lendültem már az egészen?

Látszik még valami látszik
Pompei és Nagaszaki remekül látszik
Hát látszódjék én is látszódék rajtam
Hogy nem vagyok kész
Csak tudni akartam:

Miért kell nekem a hülyeséget nyomni
És miért kell előttem titkolózni
Tegyél a vérző kollektív tudatba
Hadd legyek én a tamponja

De ha jól van, így szerinted jól van
Akkor nem szóltam, bocsánat bekussoltam
Ó én nem kérem vissza, tartsd meg a pénzt
Gyújtok egy gyertyát beteszem a kést

Felejtsd el fiú, amiket mondtam
A húrelméletről nem így gondoltam