Eat at Joe's - Megfizetsz mindenért

Ifjú napjaim hajdan régen
Fényesen ragyogtak az égen.
Majd komor felleg alakjában
Elborított sötét árnyad.

A lobogó tűz gyorsan hűlt,
Már pislákolt csak, s előtűnt
Igazi arcod a halvány fényben:
Egy marionett bábuként éltem.

Fuss el, míg a szívem tiszta!
Még nem késő, de elég egy szikra.
Nincs út vissza lassan ebből,
Szabadulnék a börtönödből.

Gyilkos vágyam láncra verném,
De átjárta a méreg az elmém.
Lejtőn megyek, s nincsen fékem,
Jobb lesz félned,

Semmit sem adtál,
Mindent megkaptál,
De többet akartál,
Ettől már forr a vérem,
Én nem sokat kértem,
De egyszer ígérem,
Megfizetsz mindenért,

Mindenért...

Mindenért...

Megfizetsz minden-

Értelmetlen, ami itt zajlik,
És egyre csak afelé hajlik,
Hogy megtegyem, mit a szívem mondat,
A fejemben ordít minden mondat.

Sós a véred, de a bosszú édes,
Azt hittem, erre nem leszek képes.
De ha ott állsz majd velem szemben,
Tudom jól, hogy mit kell tennem.

Csöndben fekszünk, kés a kézben,
Megkaptam: csak a szíved kértem.
Lelkem könnyebb, az elmém tiszta,
Ide már semmi nem húz vissza.

Futnom kell, nem nézek hátra,
Az új életnek ez volt az ára.
A Pokol vár, de itt el nem kapnak,
Halálomig születtem szabadnak.

Néha még félve nézek tükörbe,
Szédülten járkálok körbe meg körbe.
Mit tettem, s miért - a választ keresem,
De egy percig sem feledem,

Semmit sem kaptam,
Én többet akartam,
Ami járt, megadtam,
Mert ettől már forrt a vérem,
Én nem sokat kértem,
De ahogy ígértem
Megfizettél mindenért,

Mindenért...

Mindenért...

Megfizettél mindenért.

Mindenért...

Mindenért...

Megfizettél mindenért.