USEME - Akiben én is hinnék

Nem az otthonod már ez a ház
Ha kitaszít a tömeg, mire vársz?
Legyen új utad önmagadért
A szavadért és az álmaidért

Írd át az embert, ki voltál
Némán maradtál
Légy hálás azért, amit kaptál
Hinned kell most már

Kitaposva előtted az út
Menekülj, nem a te háborúd!
Ne cipeld, amit más rótt rád
Ne viseld, ami nem a te hibád

Írd át az embert, ki voltál
Mert nem te voltál
Légy hálás azért, amit kaptál
Hinned kell most már

Ez a nap, ez a nap nem a te holnapod
Éld úgy, tudod menned kell
Ide szólít a sors, de ha akarod hagyhatod
Belefér az a pár ember, lépd át

Hinned kell most már
Néha van az a perc, amiben én is hinnék
Hinned kell most már
Tudod, van az a szív, akiben én is bíznék

De sötét ez a fém színű éj
Sose nyújtja feléd a kezét
Legyen új utad önmagadért
A szavadért és az álmaidért

Írd át az embert, ki voltál
Némán maradtál
Légy hálás azért, amit kaptál
Hinned kell most már

Ez a nap, ez a nap nem a te holnapod
Éld úgy, tudod menned kell
Ide szólít a sors, de ha akarod hagyhatod
Belefér az a pár ember

Se az itt, se a most neked nem a te holnapod
Éld úgy, tudod menned kell
Ide szólít a sors, de ha akarod hagyhatod
Belefér az a pár ember, lépd át

Hinned kell most már
Néha van az a perc, amiben én is hinnék
Hinned kell most már
Tudod, van az a szív, akiben én is bíznék

Hinned kell most már
Néha van az a perc, amiben én is hinnék
Hinned kell most már
Nekem te vagy a szív, akiben én is bíznék