Hrutka Róbert - Hontalan

Engedd, hogy azzá válljak
Újra az, aki voltam,
A hozzád vezető úton,
Hátul vagyok a sorban,
Engedd, hogy érezzem,
Ha a lelkem innen dobbant,
Mellettem ott vagy,

Adnod kell, ha valaki kér,
Minden döntés csak a tiéd,
Adnod kell, ha valaki kér,
Ne büntesd azt, ki szabadon él,

Mint homlesz, ki a földi gúnyát,
Végűl az égbe dobja,
És az utolsó lélegzet,
Csak a megváltást hozza,
Nem félek szólni már,
Ha kapuid elé értem,
Engedj át kérlek,

Adnod kell, ha valaki kér,
Minden döntés csak a tiéd,
Adnod kell, ha valaki kér,
Ne büntesd azt, ki szabadon él,

Jelezd, ha kérhetek még tőled és élni van miért,
Hiányod átkarol a csendben, s újra égig ér,
Kérlek ne mondj még le rólam, az életem tiéd…de csak álmokat ígérsz.

Néha ott vagy még,
a suttogó szavamban,
És hozzád szólnék,
Ha magamra hagytál bajban,
Ha van bocsánat,
Kérlek, emelj magasba,
Ne hagyj magamra,

Adnod kell, ha valaki kér,
Minden döntés csak a tiéd,
Adnod kell, ha valaki kér,
Ne büntesd azt, ki szabadon él,

Jelezd, ha kérhetek még tőled és élni van miért,
Hiányod átkarol a csendben, s újra égig ér,
Kérlek ne mondj még le rólam, az életem tiéd…de csak álmokat ígérsz.