Presszó Tangó Libidó - Sztanyiszav Lenyiszlev teknó

Volt egyszer egy
Szép csendes este, vidéki környezet
Mint a hatodik kisfröccs, menetrendszerint megérkezett
Egy gyönyörű német lány, mmmm gyere foglalj helyet
Én itt sem vagyok, ez az egész nem is lehet

De meg se szólalj száj, legalább nem fáj fej,
Örülök, hogy látlak, bár tudom nem engem keresel.
Neked egy éjszakára a tökéletesből is kettő kell.
De ne félj, jönnek mindjárt, s majd együtt mentek el.

Sztanyiszlav, Lenyiszlev a tóra levisznek
S megfürdetik testedet, tökéletes este lesz.
Lenyiszlev, Sztanyiszlav neked ők lesznek az örök láv,
Mert megsejtik a vágyadat, te meg odaadod nekik magad.

Én már régóta nem vagyok az, aki lenni szeretnék
Csak a képzelet tesz úgy, mintha az egész lehetne még.
De meg se szólalj száj, legalább nem fáj fej,
Örülök, hogy látlak, bár tudom nem engem keresel.

Sztanyiszlav, Lenyiszlev…

Én már régóta nem vagyok az, aki lenni szeretnék
Csak a képzelet tesz úgy, mintha az egész lehetne még.
Hát „így iramlanak örök éjben”1 fiktív történetek,
Így maradnak meg, fülke-fényben, megtörtént esetek.

Sztanyiszlav, Lenyiszlev...

Sztanyiszlav, Lenyiszlev a tóra levisznek
Megfürdetik testedet, tökéletes este lesz.