Helo Zep! - Nosztalgia

Megint úgy alakult, hogy a szép elmúlt
Napok emlékei megkísértenek
Azok a régi képek, a fejembe égtek
És magukhoz láncolják lelkemet

Amikor egyszerű volt még minden
Semmit nem tudtam, de mindenben hittem
Nem értem, miért te vagy a legszebb emlékem
Mikor a kezem a kezed fogta nem régen

Még úgy öleltél meg, de ma miért engedtél el?
A kérdésre választ nem kapok, azóta már senki nem felel

Otthagytam a szívemet nálad
Szólj, ha láttad, ha megtaláltad
Visszaadhatnád, hadd álljak tovább
Engedd, hogy a mában éljek
Ne részegítsenek megszépült emlékek
Amik az elmémet újra megcsalják
Nem hagyva mást, csak nosztalgiát
Nosztalgiát, csak idült nosztalgiát

Mekkorát tévedtem, amikor elhittem
Hogy mindig itt leszel, majd mellettem
Nekem ez volt a minden, de úgy múlt el
Hogy csak egy emlék vagy, alig ismerlek fel

Neked írom ezt a dalt mondd, hogyan felejthettél el?
A kérdésre választ nem kapok, azóta már senki nem felel

Otthagytam a szívemet nálad
Szólj, ha láttad, ha megtaláltad
Visszaadhatnád, hadd álljak tovább
Engedd, hogy a mában éljek
Ne részegítsenek megszépült emlékek
Amik az elmémet újra megcsalják
Nem hagyva mást, csak nosztalgiát
Nosztalgiát, csak idült nosztalgiát