Udvardy Tibor - Mondjad igazán (Leányvásár)

(Németh Marika):
Mondjad igazán,
leszel a babám,
a szerelmes párom.
Szívemen a vágy
nyugtot sosem hágy,
csókodra vágyom.

Oda megyek el,
ahová viszel,
te csak el ne hagyjál.
Reggel este csókot adjál,
éjszakán el ne maradjál,
és tudd meg,
hogy szép feleséged van.

Vártalak ide téged én,
szép tavasz idején.
Vártalak ide szívecském,
lágy karod ölelését lesve.

Csókot a szívem úgy kíván,
csókra eped a szám.
Vártalak ide reggel, este,
kis uram, babám.

(Udvardy Tibor):
Ajtód küszöbén
hányszor láttam én,
mintha várva lesnél.
Arcod kipirult,
szemed könnye hullt,
s engem kerestél.

Tudtam kire vársz,
tudtam kit imádsz,
karomat kitártam.
S hogy felém jössz, egyre vártam
titkon közeledbe bejártam, feleség,
mért is nem vagy az enyém már rég.

Vártalak ide téged én,
szép tavasz idején.
Vártalak ide szívecském
lágy karod ölelését lesve.

Csókot a szívem úgy kíván,
csókra eped a szám.
Vártalak ide reggel, este,
kicsikém, babám.

(Együtt):
Ha leszel egy szerelemes
édes leánynak/legénynek a párja.
Ha újból eljő majd a nyár,
szerelmünk egy szót kér, ha vár.
Ha a boldogság varázsa éget,
a lelkünk bejárja.
De szép lesz majd, szép a világ
és az áldott, tündér hazánk.