Szakács Gergő - Ne sajnálj!

Még várok
Lehet csak holnap ér utol az álom
Valami ébren tart
Mikor a hold nevet rám, a pedálon
Van már a lábam, hajt
Magamat mindig bajban találom
Nekem a vesztem az éj
Ma balra húzom a valóságom
Az angyalom elszállt rég

Én este beszívom a várost, mert füstölög
Nappal kifújom, és újra megőrülök
Te bíznál, de az én szívem már
Az ördögökkel lepaktál
Lehet, hogy így korán fehérbe öltözöm
S csak a jobbik magamtól különbözöm
Ridegen rágok, a szemem vibrál
Üldöz a csend, te csak ne sajnálj!

Amikor ébredezel, én akkor fekszem!

Most szállok
Minden sarkon bűvölő lángok
Tüzel a naprendszer
Pedig csak káprázat, amit látok
Itt mindenki maszkmester
Talira hívom a profilod, de te jössz el
Kúrólikeolunk a bffeddel
Az egész életem illan el
Miközben pötyögök egy új matchel

Én este beszívom a várost, mert füstölög
Nappal kifújom, és újra megőrülök
Te bíznál, de az én szívem már
Az ördögökkel lepaktál
Lehet, hogy így korán fehérbe öltözöm
S csak a jobbik magamtól különbözöm
Ridegen rágok, a szemem vibrál
Üldöz a csend, te csak ne sajnálj!

Képzeletben jobban otthon vagyok
Amikor ébredezel, én akkor fekszem!
A valósághoz láncolnak a nappalok
Amikor ébredezel, én akkor fekszem!