Audiopoeta - Komfortzóna

Sok tett, sok szó, sok érzés de,
nem ad választ a kérdésre,
Hogy visszatalálnál, vagy elvesznél,
ha ott maradna a szíved egy embernél?
Annyit láttam, vállalom,
fát vághatnál a hátamon,
de nem cserélném, mert ettől lettem,
erős, gyenge és kendőzetlen!
Mint a legnagyobb vándorok,
pengék élén táncolok.
Utoljára két hete,
pislogtam. Megérte, de
már látom azt amit többek nem,
hogy igenis létezik döntetlen!
A félelmeknél meg bármi jobb,
mert akkor is érzek, ha fájni fog.


Itt jó, Itt szép, Itt hűvös,
Csak nekem egy kissé szűkös,
Mert erre az életre pont jó volna,
egy határok nélküli komfortzóna!


Egy akadály sem zökkent ki,
Ha szeretném a mércét föltenni!
Küzdeni nem, de elérni még akar,
Sok emberben csak a személyiség zavar,
Mert a sorsodba' rab marad,
megélés nélkül a tapasztalat.
Amikor a legnagyobb kaland is unalom,
úgy látom meg, hogy nem járok az utamon!
Csak akkor lehetek sikeres férfi,
ha megtanulok nem kifele élni!
Az úton kerül majd a talpamba tüske,
de az a cél, hogy legyek magamra büszke!
Mikor átkarol a kényelem,
veszélyben forog az életem.
Azért, hogy maradjon ez meg emlékül,
inkább ugrok kötél nélkül.


Itt jó, Itt szép, Itt hűvös,
Csak nekem egy kissé szűkös,
Mert erre az életre pont jó volna,
egy határok nélküli komfortzóna!

nem akarom, hogy a kényelem,
írja meg az életem.
Álljon majd ez a síromon:
"Már mosolygok a kínokon!"

Itt jó, Itt szép, Itt hűvös,
Csak nekem egy kissé szűkös,
Mert erre az életre pont jó volna,
egy határok nélküli komfortzóna!


Itt jó, Itt szép, Itt hűvös,
Csak nekem egy kissé szűkös,
Mert erre az életre pont jó volna,
egy határok nélküli komfortzóna!