PLASTICOCEAN - Eltűnsz végre

"Hálóba szőtt igazság,
Minden új, amit mutatnak neked.
Életem része voltál,
De ezt már tönkretetted!
Hálóba szőtt igazság,
Minden új, amit mutatnak neked
Életem része voltál,
De ezt már tönkretetted.

Elveszett emlékek, ahol a boldogság a remény,
Kútba kiáltott halk szavak, amik elsüllyedtek rég.
Elveszett barátok a hazugságok hálójában,
Megmutattátok, hogy kik vagytok valójában.
Elveszett idő, amit rátok pazaroltam,
Pedig nektek sokszor bizalommal panaszkodtam,
Barátságunk fonala könnyen elszakadt,
Újra lehet kötni, de a csomó megmarad.

Lényeg, hogy vége,
Örülök, hogy eltűnsz végre!

Hazug hangok a fülembe súgnak,
Próbáltalak elfelejteni,
Hibáidat magamban elrejteni.
De te nem vetted a lapot,
Lényeg, hogy ennek vége,
Örülök, hogy eltűnsz végre!

Lényeg, hogy vége,
Örülök, hogy eltűnsz végre!

Hazug hangok a fülembe súgnak,
Próbáltalak elfelejteni,
Hibáidat magamban elrejteni.
De te nem vetted a lapot,
Lényeg, hogy ennek vége,
Örülök, hogy eltűnsz végre!
Hazug hangok a fülembe súgnak,
Próbáltalak elfelejteni,
Hibáidat magamban elrejteni.
De te nem vetted a lapot,
Lényeg, hogy ennek vége,
Örülök, hogy eltűnsz végre!"