Puskás, a musical - Számkivetett

Porrá zúzva szótlanul
Miért gondolják rólam,
Lesz-elég bátorság bennem,
Hogy mindezzel megbirkózzam?

Eskünk eddig tartott,
Átírták a harcok.
El kell válni, miért lett így?
Félek, hogy nem érünk végül partot, sehol.

Ugye elmondod majd, hogy a hazámat el nem hagynám, meg nem csalnám,
De most egyértelmű, hogy a szemükben többé nem véd sok szép emlék.
Ha feladom az otthonomat, szívem helyén mondd, mi marad még?
Csak kérdések, keresem a válaszokat, mi töri az álmaimat szét.

Itt egy másik élet,
Bármi megtörténhet,
Minden szebb és jobb lesz így,
Ígérem, mostantól nem kell félned, soha.

De a lelkünk mélyén mi a hazánkat el nem hagyjuk, meg nem csaljuk.
És ha bánat tör rád, majd a könnyektől mindig megvéd sok szép emlék,
Ha feladom az otthonomat, szívem helyén mondd, mi marad még?
Csak kérdések, keresem a válaszokat, mi töri az álmaimat szét.

Minek harcoljak még, ha a sors többé nem védelmez, mindent elvesz?
Végül így hullik szét, ami biztosnak tűnt még nemrég, ma halvány emlék.
Megkaptam a válaszokat, mi törte az álmaimat szét.
De bár tudnám, vajon itt mit keresek idegen számkivetettként?
Vajon itt mit keresek idegen számkivetettként?