Fontos@szöveg - Fábián Szilárd - Szellőtánc

"D G Em
A Molnár Imre sétányon jött felém a nyár;
A/7 A
A vár felől, a fák között, a régi padoknál.
D G Em
Úgy égetett a múlt, hogy fájt. Hűs fűben terpesz állt.
A/7 A
Látta, hogy kinőttem már kő lőrés ablakát.
D A
Csak somolygott rajtam, vagy mosolygott talán?
A D
Egyszerre volt szem és száj a bástya kőfokán.

Árny volt árnyék önmagán, egy felhőn így talált
Pokolból a menny felé, félúton hazát
És megváltott egy csónakot a régi mólónál.
Csónakázott jó nagyot és szellő táncot járt

D A
A bársony puha fűben, a kannában, a vízben,
A D
Az édes-élet-hagymás, félig zsíros kenyérben.
G A
A gyermekkor mesében, egy földön felejtett képben…
G Em A/7 A
Ajtaján kopogtam, nála otthon találtam.

A MÁRKA ízű málnában, ezer Zrínyi napi órában
És benned, végre benned is, a kulccsal nyitva találtam,
A gyermekkor mesében, egy földön felejtett képben…
Ajtaján kopogtam, nála otthon…, nála otthon találtam.

A Molnár Imre sétányon jött felém a lány,
Ott várt rám a fák között a régi padoknál.
Zörgő levél dallamot rendelt én hozzám
És néhány ócska akkorddal alul intonált,

Hogy legyen blues rajtam és szerelem kabát
Egy szigetvári dallammal télen-sáron át.
Két félből párt szőtt a matek pók végül fejre állt.
Hajóhinta, cölöp-tánc, a játszótér bezárt.

Csendesen, halkan, lassan körbe szállt.
A neve sem volt sétányon még Molnár Imre járt,
A bársony puha fűben, a kannában, a vízben
s én ajtaján kopogtam, nála otthon találtam.

A MÁRKA narancs ízében, a pálcikás Leó jégkrémben
És benned, végre benned is a kulcsot felfedezhettem.

A gyermekkor mesében, egy földön felejtett képben…
Ajtaján kopogtam, nála Otthon…, nála otthon találtam.

A Molnár Imre sétányon jött felém a nyár,
Ott várt rám a fák között, a régi padoknál...