Fontos@szöveg - Juhász Soma - Katica

Elfogytak az édességek, bővültek a képességek,
Most jön csak a keserű réteg, viszlát gondtalan, álmatag évek.
Itt állok mereven, látod, jobbra, balra, fel vagy az átok
Ott állsz túl mereven látom, félve remélve a repedő gáton,
Álmomban a múltat keresem, álmodban a jövőt, de szeretem,
Ócska módon a kártyát keverem, szöget üt a fejembe, mégis beverem.
Hormonnak a háztartása, felelőség házastársa,
Ne szomorkodj, gondolj másra, nesze fürtös szőlős jégkása.
Ref.:
Katicabogár felszáll, sok-sok folt,
A tegnapban a jövő nálunk volt,
Azt hittük ez a világ szép és kész...

Fűzfa ágon hintázgatunk ketten,
Cseresznyét lopva minden rendben,
De sajnos felnövünk, merész....

Rám törtek az idegen rémek, homok ha lepereg annyira félek,
Kettőből kettőt kérek, nevetve felel, de remek eme élet.
Száz szónak is egy csak a vége, szorul a hurok és szorul az a gége,
Emberöltő ékessége, reveláció élesebb képe.

Ref.:
Katicabogár felszáll, sok-sok folt,
A tegnapban a jövő nálunk volt,
Azt hittük ez a világ szép és kész...

Fűzfa ágon hintázgatunk ketten,
Cseresznyét lopva minden rendben,
De sajnos felnövünk, merész....

Nem számít, nem szállunk el, nem kábít miért nőnénk fel?
Nem számít, nem szállunk el, nem csábít, miért nőnénk fel?