Fontos@szöveg - Csabay Richárd - Ami jött

Szállok az ég felé , nincs semmi , ami visszatart.
Tudom mi az utam , remélem akaratom kitart.
Éjszaka a hold fényében megvilágosodtam
Sötétből a lelkem eltűnt , felvilágosultam.
Esőcsepp arcomra hullik újra és újra
Érzem,hogy élek , bőrömet a szél fújja.
Borús,szürke napon az ablakban elmerengve
Becsukom szemem múltam fejemben pereg le.

Rendet tenni magadban , elfogadni ki vagy,
súly válladról leesik álmok megvalósulnak.
Hangokból zene , ritmus fülemben szétárad
Átsegít a nehéz időkön , lelkem most már nem szárad.

Tapasztalatokból tanulság , amiket levonsz,
Nem szabad elhagyni magad ,az csak rosszat bevonz.
Ha kisüt a nap lásd meg benne a szépet,
K
kis dolgokban megoldás,remélem most már érted.

Refrén : Piros fehér zöld hazánknak a szìnei
Magyar nyelven gondolataimnak a rímei

Voltam fent lent középen és méglejjebb
De ezek segítettek hogy legyek én fejlettebb.
Felálltam a padlóról testemet megráztam
Több van bennem , idő van , hogy a hegyeket másszam.

Életem egy részét mondom nektek rímekben
Olyanokat tettem rtl en mehetne a hírekben.
Nem jó belül , de kìvülről csak mosolygok
Érzések magamba zárva külvilágtól elfojtok.
Amit most elmondtam az a jéghegynek a csúcsa
Folytatom , de elöbb a nődet juttatom a csúcsra.
Azt hiszem befejezem , szavaimra pontot teszek
Viszlát , majd még jövök , de most megyek.