Bereznyei Gábor (F) - Nincs kiút

Egyszerű ember vagy,csak a mának élsz,
Próbálsz kitörni,de a kockázattól félsz.
Reménykedsz,de minden hiába,
Hiszen nem vagy más,csak a hatalom bábja.
Próbálsz becsületes lenni,de miért?
Hiszen a hatalom nem tesz mást,csak ígér.
Hiába hajtassz,hiába töröd magad,
Téged mindenki átver,csak röhög rajtad.

Refr.: Úgy érzed nincs kiút,átvert az élet,,
Robogsz a lejtőn,de hiába nyomod a féket.
Úgy érzed,hogy nincs kiút,minden hiába,
Itt ülsz, magadba roskadva,a csodára várva

Egyszerű ember vagy,csak a mának élsz,
Már nemhiszel, és már nem remélsz.
Álmokat kergetsz,de el nem érheted őket,
Hajtanád a pénzt,és hajtanád a nőket.
Csak hajszolod a pénzt és a boldogságot,
De meg sohasem találod.
Próbálsz kitörni ebből,de hiába minden,
Mindenki sajnál,de aki segítene,olyan nincsen.

refr.

Téged kísért a jelen,és kísért a múlt,
Jövőd rég nincsen, régen a porba hullt.
Senki nincsen aki melléd áll,
Nem segít senki,inkább orrbavág.
A "Remény Vonatát" lekésted rég,
És az állomásra sem jön senki eléd.
Hideg a reggel és hideg az éj,
Kiszállnál végre,de te ettől is félsz.

refr.