1. Boncz Géza - Fanóta (obszcén)
2. Hollóének Hungarica - Túl a vizen ![]()
3. Seress Rezső - Szomorú vasárnap ![]()
Pennhurst - Fénnyel
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
|---|---|
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Megtekintve: Ma 1, összesen 1625 alkalommal
Dalszöveg
Összehordtam egy dombot,métellyel,kacattal
Tátongó sebemet elrejtő kacajjal
Szórtam rá földet is,hogy lepje el a feledés
Kezdődjön el az egyszemélyes temetés
Összehordtam egy dombot,métellyel,kacattal
Tátongó sebemet elrejtő kacajjal
Láttalak téged is,ott a saját dombodnál,
Nem különböztél tőlem,bármit gondolnál.
Nyújtsd ki a kezed felém,hisz én is így érzek
Ember az embertől talán többet remélhet
Múlik az életünk,már nincsenek csodák
De amit szívből tettünk a jövőt fonja át…
Fénnyel
Összehordtam egy dombot,métellyel,kacattal
Tátongó sebemet elrejtő kacajjal.
Nem bánom,hogy létezik és emlékezni kell
Azt aki benned él,a múlttal fogadd el!
Nyújtsd ki a kezed felém,hisz én is így érzek
Ember az embertől talán többet remélhet
Múlik az életünk,már nincsenek csodák
De amit szívből tettünk a jövőt fonja át…
Fénnyel
Nyújtsd ki a kezed felém,hisz én is így érzek
Ember az embertől talán többet remélhet
Múlik az életünk,már nincsenek csodák
De amit szívből tettünk a jövőt fonja át…
Nyújtsd ki a kezed felém,hisz én is így érzek
Ember az embertől talán többet remélhet
Múlik az életünk,már nincsenek csodák
De amit szívből tettünk a jövőt fonja át…
Fénnyel
Tátongó sebemet elrejtő kacajjal
Szórtam rá földet is,hogy lepje el a feledés
Kezdődjön el az egyszemélyes temetés
Összehordtam egy dombot,métellyel,kacattal
Tátongó sebemet elrejtő kacajjal
Láttalak téged is,ott a saját dombodnál,
Nem különböztél tőlem,bármit gondolnál.
Nyújtsd ki a kezed felém,hisz én is így érzek
Ember az embertől talán többet remélhet
Múlik az életünk,már nincsenek csodák
De amit szívből tettünk a jövőt fonja át…
Fénnyel
Összehordtam egy dombot,métellyel,kacattal
Tátongó sebemet elrejtő kacajjal.
Nem bánom,hogy létezik és emlékezni kell
Azt aki benned él,a múlttal fogadd el!
Nyújtsd ki a kezed felém,hisz én is így érzek
Ember az embertől talán többet remélhet
Múlik az életünk,már nincsenek csodák
De amit szívből tettünk a jövőt fonja át…
Fénnyel
Nyújtsd ki a kezed felém,hisz én is így érzek
Ember az embertől talán többet remélhet
Múlik az életünk,már nincsenek csodák
De amit szívből tettünk a jövőt fonja át…
Nyújtsd ki a kezed felém,hisz én is így érzek
Ember az embertől talán többet remélhet
Múlik az életünk,már nincsenek csodák
De amit szívből tettünk a jövőt fonja át…
Fénnyel















Zeneszöveg hozzászólások
Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!