Sziámi - A többiek álma

termek teremnek a szobák helyén
alszik a csendben kábán a város
alszik az összes szomszéd, de én
minek aludnék, ha nem vagyok álmos?

látom a kitárult világokat
velük bolyongok az új termeikben
éberen járom a többiek álmát
amikben semmi nagy titok nincsen

nappal vesztünk
éjjel győzünk
az elmúlt nappal
kergetőzünk
magunkra húzzuk
a kiskaput, mert
tudjuk, hogy mindenki
mindent tud

a világ szelleme szétoszlik bennük
egyetlen agy van, egyetlen lélek
kisemberekbe széttördelve
látszat a test, és bekötve élnek

egybekötve, és épp csak sejtve
miféle munkát végez az álom
az egyetlen lélek másik pontján
az előbb tönkretett valóságon

nappal vesztünk
éjjel győzünk
az elmúlt nappal
kergetőzünk
magunkra húzzuk
a kiskaput, mert
tudjuk, hogy mindenki
mindent tud

alszik a kislány, alszik a bácsi
alszik, ha mohácsi, ha nem mohácsi
a szolga, a főnök meg akárki más
úgyse lesz teljes a felsorolás

mindenki kéri az igazak álmát
azt, ami minden szennyest átmos
fehérít minden foltot, de én
minek aludjak, ha nem vagyok álmos?

nappal vesztünk
éjjel győzünk
az elmúlt nappal
kergetőzünk
magunkra húzzuk
a kiskaput, mert
tudjuk, hogy mindenki
mindent tud

mindenki kéri az igazak álmát
azt, ami minden szennyest átmos
fehérít minden foltot, de én
minek aludjak, ha nem vagyok álmos?
minek aludjak, ha nem vagyok álmos?
minek aludjak, ha nem vagyok álmos?
minek aludjak, ha nem vagyok álmos?
minek, ha nem vagyok álmos?