Sziámi - Ikerfények

tudod, a szivárvány, az olyan
ami az égig felér
ha összeadod az összes színét
azokból lesz a fehér

tudod, a bolond lyukból fújnak
a bolond szelek
a fekete lyukból meg alig-alig anyag
fekete gyászfény dereng

mihez kezdesz a fénnyel?
mit kezd veled a fény?
ő lesz benned az erő, a hullám
ő lesz a költemény
hatalmas erő a gondolatod
a lélekragyogás még nagyobb
körülötted a saját fényed
láthatatlanul ott ragyog

fényből vétetünk, fénnyé válunk
a kettő közt is vagyunk
mozdulatlanul pörgő csóvák
szellemképet hagyunk

a káprázatban üdvözöl minket
a káosz, amelyből jövünk
kipörögtünk a sokszínű fénybe
körülöttünk a körünk

mihez kezdesz a fénnyel?
mit kezd veled a fény?
ő lesz benned az erő, a hullám
ő lesz a költemény
hatalmas erő a gondolatod
a lélekragyogás még nagyobb
körülötted a saját fényed
láthatatlanul ott ragyog

az ikerfények találkoznak
a táncuk maga a tökély
az örömük lángol, hajladozik
a szivárványig fölér

ésszel nem érjük úgyse fel
a fényanyag ölelkezést
az örömünk lángol, hajladozik
a szó ehhez túl kevés

mihez kezdesz a fénnyel?
mit kezd veled a fény?
ő lesz benned az erő, a hullám
ő lesz a költemény
hatalmas erő a gondolatod
a lélekragyogás még nagyobb
körülötted a saját fényed
láthatatlanul ott ragyog

mihez kezdesz a fénnyel?
mit kezd veled a fény?
ő lesz benned az erő, a hullám
ő lesz a költemény
hatalmas erő a gondolatod
a lélekragyogás még nagyobb
körülötted a saját fényed
láthatatlanul ott ragyog
körülötted a saját fényed
láthatatlanul ott ragyog
a fényed ott ragyog