Sziámi - Kisgyermekes, elvált nő

nem igazán anyatípus
nemtörődöm és apatikus
valahogy mégis empatikus
valahogy mégis szimpatikus
attól, ahogy a gyerekét nézi
attól, ahogy a gyerekét fogja
attól fogva, hogy láttad olyankor
a foglya leszel, és vágyakozva
loholsz utána, és akarod őt
azt a kisgyermekes, elvált nőt
mert a te anyád is pont ilyen volt
a szeretetén soha nem esett folt

nem az a kalandornő
nem az a díva
aminek őt
a többség hívta
odaadó
kedves és bátor
és nem látni rajta, hogy
megégett párszor

és te se vagy az a nagy apatípus
az, aki elszánt és fanatikus
nálad még az is kaotikus
hogy zsidó vagy-e vagy katolikus
nincs benned görcsös identitás-
kényszer, így nehéz a papás-mamás
ha mégis rátalálsz nagy nehezen
valamire, az kicsit inkább a zen
ahol a tekintélynek istenneve
nem adatott, nincs szentkönyve se
talán, mert apád is ilyesmit sugallt
és most ez a nő is hasonlót mutat

nem az a kalandornő
nem az a díva
aminek őt
a többség hívja
odaadó
kedves és bátor
és nem látni rajta, hogy
megégett párszor

mindenki rögtön beleszeret
vonzó, és erős benyomást kelt
titokzatos, mint egy álombeli állat
pedig csak szörnyen, szörnyen fáradt
fölényes benyomást csak attől kelt
mert kába még, mert ötkor kelt
és próbálja magát összekapni
hogy az aznapi hakni összeálljon
hogy ne foroghasson soha közszájon
az óvoda után a buszra úgy szálljon
az első ajtón, és úgy érjen hátra
hogy a sofőrnek még tátva szája

nem az a kalandornő
nem az a díva
aminek őt
a többség hívja
odaadó
kedves és bátor
és nem látni rajta, hogy
megégett párszor
nem kalandornő
nem az a díva
aminek őt
a többség hívja
odaadó
kedves és bátor
csak te tudod róla, hogy
megégett párszor szegény