Sziámi - Vadcsapás

az ösvényem most vadcsapás
a nyomomban az orvvadász
aki igazából nem tud semmit rólam
azt hiszi, csak egy őz vagyok
kecses, rémült és izgatott
én meg azt gondolom, rendben van, és jól van

ha harc, akkor legyen harc
kíváncsi vagy, de szörnyethalsz
ha meglátod, hogy mit takar az álcám
szeret engem a rengeteg
a nagy fák előled rejtenek
a fejemet nem kaphatod meg tálcán

most megbújok, de később lemegyek
a városba, és végzek teveled
elég lesz látnod az arcomat
hogy a szívedre fagyjon az alkonyat

a csalisípoddal csaltad el
a páromat, de csak arra kell
a nő neked, hogy tönkre tedd, és eldobd
ha a kocsmából az utcára lépsz
ideje, hogy velem szembe nézz
és megtudd, hogy a sorsod az enyémnél nem jobb

most megbújok, de később lemegyek
a városba, és végzek teveled
elég lesz látnod az arcomat
hogy a szívedre fagyjon az alkonyat
most megbújok, de később lemegyek
a városba, és végzek teveled
elég lesz látnod az arcomat
hogy a szívedre fagyjon az alkonyat

egyedül voltam, és kibírtam
de üldözni kezdtél a csalitban
a maradék semmit is megirigyelted tőlem
az ösvényem most vadcsapás
és nézlek, ahogy arra vársz
hogy megugorjak, de van türelmem bőven

nem fenyegetlek, csak figyelmeztetlek
hogy nem menekülök tőled én
vesztenivalóm már nemigen akad
és a vadcsapáson könnyedén
bármikor meglépek előled
de nem menekülök, csak játék, csak előleg
el fogom venni a puskádat, orvvadász
a szemedbe nézek, és végre majd lelőlek

most megbújok, de később lemegyek
a városba, és végzek teveled
elég lesz látnod az arcomat
hogy a szívedre fagyjon az alkonyat
most megbújok, de később lemegyek
a városba, és végzek teveled
elég lesz látnod az arcomat
hogy a szívedre fagyjon az alkonyat