Sziámi - Néma dal

Énekelni kezdesz
Mert immár elfogy a szó
Belülről hallod
A hangot, mely irányadó
És mértékadó
A végső és
Hatalmas szó

A dicsőítő ének
Már magával ragad
A tenger felől felzúg
Egy tartós pillanat
Örökre hat
Ha teljesen
Átadod magad

Te is csak mindent tudsz
Többet nem
A nagy titkok kapujában
Döbbenten
Állsz, és nem találsz
Szavakat arra,
Ami nem látható
Csak sejthető, csak gyanítható

Mihez kezdesz avval
Ami hirtelen felemelt téged
Miről szóljon mostantól
Mámoros szádból az ének?
Megrészegülsz
És hangtalan
Hangokat szülsz

Te is csak mindent tudsz
Többet nem
Csak apró titkok álltak
A könyvekben
Állsz, és nem találsz
Szavakat arra,
Ami nem látható
Csak sejthető, csak gyanítható

Bekapcsolódhat bárki
Az összhangzatba még
És szövetséget köthet
Amíg nyitva áll az ég
Ha időben lép
A kórusba
Új szólamként
(Még jókor hozzáférhet
A mindenséghez)

Te is csak mindent tudsz
Többet nem
Csak apró titkok álltak
A könyvekben
Állsz, és nem találsz
Szavakat arra,
Ami nem látható
Csak sejthető, csak gyanítható

Megint csak mindent tudsz
Mindent is
Ez a tenger sem mélyebb
Csak tíz centis
Állsz, és azt hiszed
Énekelsz pedig
Néma a szád
Nem üzen veled, nem számít rád
Sosem ér véget