Tandi Flora - Írjuk Át (ft. Lakatos Krisztián)

Ránk maradt egy ősi ellentét,
Szállt apáról gyermekre, így nőtt, kísért,
Életfogytig hordozhatnánk még,
De egyre több szívben nyílik már jó szándék.

Élj bárhol, ha te is érzed súlyát,
Légy bátor, hogy magadat is lásd!

Ugyanúgy álmodom, ahogy bárki más,
Olyan emberi minden érzés, vívódás,
Épp úgy süt rám a nap, mint rád!
Veled vagy nélküled, jön az új tavasz,
Ne az arcokat nézd, a szívből olvashatsz!
S a változást ne mástól várd!
Oh-oh-oh… Hangoljuk össze hát, a sorsunk ritmusát,
Oh-oh-oh… Az élet dallamát ma írjuk át!

Rejti még a gyógyírt ég és föld,
Rátalálhat szívünk majd, ha a múlt megdőlt,
Az új jövőt is együtt írhatnánk,
Ha azt fogadjuk el tisztán, aki jó hozzánk.

Élj bárhol, ha te is érzed súlyát,
Légy bátor, hogy magadat is lásd!

Ugyanúgy álmodom, ahogy bárki más,
Olyan emberi minden érzés, vívódás,
Épp úgy süt rám a nap, mint rád!
Veled vagy nélküled, jön az új tavasz,
Ne az arcokat nézd, a szívből olvashatsz!
S a változást ne mástól várd!
Oh-oh-oh… Hangoljuk össze hát, a sorsunk ritmusát,
Oh-oh-oh… Az élet dallamát ma írjuk át!

Ó, bárcsak felfognánk létünk forrását:
Egyek voltunk s egyformák,
Míg sorsunk bölccsé tesz,
Együtt könnyebb lesz,
Ez az út rég várt már ránk!

Ugyanúgy álmodom, ahogy bárki más,
Olyan emberi minden érzés, vívódás,
Épp úgy süt rám a nap, mint rád!
Veled vagy nélküled, jön az új tavasz,
Ne az arcokat nézd, a szívből olvashatsz!
S a változást ne mástól várd!
Oh-oh-oh… Hangoljuk össze hát, a sorsunk ritmusát,
Oh-oh-oh… Az élet dallamát ma írjuk át!