hiperkarma - zöldpardon

legalább azt mondd meg hogy hová menjünk
az ostobákkal mihez kezdjünk
a szupersztrádám a hiperkarma
ez a sorsom nekem is meg lett írva
aki írta az az égbõl nézi
ott az elsõ sorban ül és mégsem érti
csak bámul rám és az a legfõbb gondja hogy a
popcornjához miért nincs cola
azt a dobhártyát kicsit összébbhúzni
süket füllel könnyebb úszni
de ha engem hallgatsz melléd úsznak
a füleid nélkül is visszahúznak
hát ez van csak azt nem tudni
hogy te mi a faszér jársz el szórakozni
ha alszol szinte egész végig
csak akkor kelsz mikor a pultból kérik
és már olyan mindegy hogy mennyit is iszol
és olyan mindegy hogy mit is gondolsz
és marhára nem baj ha sosem bírtak
akik azt se tudják hogyan hívnak
ez az egész ha mi épp úgy vesszük
ahogy mindenki más is itt velünk együtt
igazi pedig csak annak tûnik
akik igazak azok az ilyet el nem tûrik
ez a helyzet ez csak a lóvét nyeli
aki megengedheti mind megengedi
a világ az ilyen és itt vagy benne
hát mondd meg nekem mi értelme van
a táncnak ha nem a szex meg a drogok
ami igazán kell ez az a dolog
ami eltûntet mint a szamarat a ködben
és mellettem vagy de messze tõlem
aki számít azt te sosem látod
aki valamit is akar az a jóbarátod
aki megesküszik hogy jóbarát vagy
pedig többnek tart mint egy jóbarátnak
az a sumák fajta az sosem mondja
csak nevetgél hogy neki nincsen gondja
pedig elevenen eszi meg a penész érted
sokra képes aki szeret téged
és hiába mondod hogy sosem kérted
és hiába mondod hogy azt nem lehet
és te hiába látod hogy szép az élet
ha nem látja senki más cseszheted
vége.